Dél-Korea

Sziasztok én RaRa vagyok és ma Dél-Koreát szeretném nektek bemutatni. Jó olvasást ^^

Dél-Korea

Maga Korea két “részből” áll, Észak- és Dél-Koreából. Az ország északi féltekén sokkal keményebb szabályok vannak, mint délen.

Fővárosa, és legnagyobb városa a tízmillió lakosú Szöul, a világ egyik legnagyobb városa. A fővároson kívül még kilenc millió nagyváros található az országban.

A Koreai Köztársaság fővárosa Szöul.

Időeltolódás: +8 óra nyáron, +7 óra télen.

Dél-Korea sokkal fejlettebb ország, mint Magyarország. A közbiztonság igazán jó, a higiéniai körülmények szuperek. Kötelező oltásra nincs szükség.

Dél-Korea a 98 500 négyzetkilométeres területével csak picit nagyobb, mint Magyarország, viszont 50.2 milliós lakossága van!

Az ország 70%-át hegy borítja.

A lakosság 47%-a nem vallásos, 23%-a buddhista, 18%-a protestáns, 11%-a katolikus és kb. 1%-a az egyéb vallású.

Töménytelen mennyiségű látványosság:

Szöul: palota, múzeum, divat, park

Puszan: termálvíz, piac, templom, park, arborétum

Kjongdzsu: múzeum, kultúra, templom, buddhizmus

Seoraksan National Park: hegy, természet járás, síelés, termálvíz, park

Jeongseon: kaszinó, barlang, síelés, kultúra, téli sportok

Jinhae-gu: szobrászat

Dél-Koreában a won a nemzeti fizetési eszköz.

1 HUF = 3,92 won

Történelem:

Az 1945-ig egységes Korea területén i. e. 1100 körül alapították az első dinasztiát. Az egységes koreai állam i. sz. 668-ban jött létre, Silla néven. Koreát külső hatások főleg Kína felől érték. Onnan érkezett a buddhizmus, a konfucianizmus és számos más ismeret. Az ország mai neve a középkori Korjo dinasztia nevét őrzi. Az országban 1395-től egészen a japán megszállásig (1910) Csoszon-dinasztia uralkodott. A japánok annektálták Koreát, a második világháború idején rendőri diktatúrát vezettek be, és az ország gazdaságát katonai céljaik szolgálatába állították. A szövetséges hatalmak 1943-ban megállapodtak abban, hogy a háború befejezte után helyre kell állítani az ország függetlenségét. 1945-ben az ország északi részét szovjet, a déli részét amerikai csapatok szállták meg, és a 38. szélességi kör mentén felosztották az országot. Az ENSZ felhívására a déli országrészben 1948 májusában nemzetgyűlési választásokat tartottak, majd a parlament a szovjet segítséggel megalakította Észak-Korea függetlenségét. Kikiáltották a Köztársaságot. A két Korea viszonya egyre jobban elmérgesedett, ami 1950-ben a koreai háborúhoz vezetett. Az egyik fél győzelmével sem végződő háború az 1953-ban aláírt tűzszüneti egyezménnyel ért véget, a két Korea azonban technikailag hadban áll egymással. 2007. október 4-én No Muhjon és Kim Dzsongil aláírt egy nyolc pontból álló békemegállapodást, amely szerint a két fél a tartós béke fenntartása érdekében magas szintű diplomáciai tárgyalásokat folytat, gazdasági fejlesztéseket hajtanak végre, felújítják a vasúti, közúti és légi közlekedéseket, továbbá közös olimpia megrendezésére tesznek lépéseket. A tárgyalások lezárását követően nem sokkal, október 9-én Észak-Korea ismét nukleáris kísérleteket hajtott végre. Három évvel később, 2009 elején a két ország viszonya ismét elmérgesedett: Észak rakétákat telepített a határ menti területekre.

Védelem:

Dél-Korea védelmi rendszere elsődlegesen arra rendezkedett be, hogy Észak-Korea ellen védje az országot. Emiatt kötelező a sorkatonai szolgálat minden egészséges, 20 és 30 év közötti, legalább általános iskolát végzett férfinak. A szolgálati idő egységtől függően 21–24 hónap. Dél-Korea hadserege a világon az egyik legnagyobb és legjobban képzett, 2014-ben mintegy 630 000 aktív és 2 970 000 tartalékos katonát számlált. Az ország legnagyobb katonai szövetségese az Amerikai Egyesült Államok, mely háború esetén számottevő haderőt és felszerelést bocsájt Dél-Korea rendelkezésére. Meglehetősen kevés nő szolgál a seregben, ezen folyamatosan igyekeznek változtatni. A tisztek 7%-a nő 2015-ös adatok szerint, míg a női tiszthelyettesek száma 2017-re eléri az 5%-ot. A honvédelemre fordított költségvetés tekintetében Dél-Korea 2014-ben a 10. helyen állt a világon, 2015-ös költségvetése 35 milliárd dollár.

Idő:

Koreában négy évszak van, a hőmérséklet többnyire megegyezik Magyarországéval. Jó hír, hogy Dél-Koreában nagyon sokat süt a nap, mégpedig a hideg tél folyamán is. Dél-Korea meglátogatására az ideális időzítés: április közepétől május végéig vagy szeptember elejétől október végéig (cseresznyefa virágzás). Júniustól szeptemberig lehet esős az idő, főleg júliusban jellemző a monszun miatt (kb. 40 napig csak esik) - Szöulban mondjuk a hegyek miatt ritkább a csapadék. November és április között havazás is van. Mivel az országot 3 oldalról is tenger veszi körül, ezért jellemzően szeles az idő. Dél-Koreában a tél és a nyár között elég rövid az átmenet, de azért jól elkülönülnek az évszakok - mindegyiknek megvannak a maga sajátosságai. Mivel rengeteg hegyes és erdős táj van, ezért lehet látni, ahogyan változik a természet évszakonként. Április végén, május elején a hidegből jellemzően hirtelen történik váltás a melegre, ugyanakkor október végén gyorsan kezd süllyedni a hőmérséklet.

Gazdaság:

Dél-Korea gazdasága Ázsia negyedik és a világ 12. legnagyobb gazdasága 2014-es adatok alapján. Az ország a koreai háborút követően a világ egyik legszegényebbje volt, nemzetközi segélyek és kölcsönök segítségével, valamint agresszív, konglomerátumokra és exportra építő gazdaságpolitikájának köszönhetően néhány évtized alatt az egyik leggyorsabban fejlődő gazdasággá vált, így bekerült az ázsiai tigrisek közé.

Az ország iparát a nehézipari ágazatok jellemzik, mint például a petrolkémiai ipar vagy a hajógyártás, de fontos szerepe van az autóiparnak vagy a fogyasztói elektronikának is. Több koreai nagyvállalat is világszerte ismert, ilyen a Samsung, az LG vagy a Hyundai, melyek számos profillal rendelkeznek, a Hyundai jelen van például a hajóépítésben, a Samsungnak jelentős építőipari vállalatai vannak, az LG pedig a petrolkémiai és félvezetőipar területén is tevékenykedik. Dél-Korea fejlett iparával szemben a szolgáltatóipar viszonylag fejletlen, a kis- és középvállalkozásokra pedig kevés figyelmet fordítanak. A mezőgazdaság jelentősége az ipar fejlődésével egyre csökkent, ma már az élelmezési szükségleteinek 70%-át importból fedezi az ország. A turizmus a 2000-es évek eleje óta rohamléptékben fejlődik, 2005-re megduplázódott a Koreába látogató külföldi turisták száma.

Gazdasági komplexitás tekintetében Dél-Korea 2012-ben az 5. helyen állt a világranglistában, legfőbb kereskedelmi partnerei az USA, Japán, Hongkong és Szingapúr. Legfontosabb exportcikkei a finomított kőolaj, az integrált áramkörök és az autók.

Dél-Korea egyre népszerűbb befektetési célpont, főképp az USA és Japán számára. Az ország pénzügyi központja a főváros, Szöul, melynek Joido szigetén tömörülnek a pénzügyi szervezetek központjai.Természeti erőforrásai korlátozottak, az energiahordozók mintegy 96%-át importból fedezi.

A dél-koreai gazdaság számára a 21. században a legnagyobb kihívást az elöregedő lakosság, a rugalmatlan munkaerőpiac, a csebolokra való támaszkodás és az exporttól való függés jelenti.

Ünnepek:

Napjainkban a legfontosabb koreai ünnep a szollal (설날), vagyis a hagyományos koreai újév első napja. További fontos ünnep a teborum (대보름), az első telihold ünnepe; a tano (단오) nevű tavaszi fesztivál, valamint a cshuszok (추석) nevű aratóünnep. Minden évben június 6-án tartják a háborús hősök emléknapját. Minden hónap 14. napján nem hivatalos ünnepeket is tartanak, ilyen a Bálint-nap, a White Day vagy a Black Day.

Koreai családi értékek:

A család a koreai élet legfontosabb része.

Konfucianizmus hagyományban, az apa a család feje és az a felelőssége, hogy ételt, ruhát és lakhelyet nyújtson, és jóváhagyja a családtag házasságait.

A legidősebb fiúnak különleges kötelezettségei vannak: első a szüleinek, azután a testvéreinek öregebb, fiatalabb, azután a fiainak, azután a feleségének, és végezetül a lányainak.

A családi jólét az egyén szükségeinél sokkal fontosabb.

Sok ügyben a családi nyilvántartás több mint 500 éven keresztül férfiősökön keresztül nyomozhatja ki egy család történelmét.

Persze a modern családok egyre inkább törekednek a nyugati szokásokra. A konfucianizmus nem jellemző minden családra, ez csak általánosítás.

Üdvözlési szokások:

Az üdvözlésnek szigorú szabályai vannak

Sok dél-koreai ráz kezeket külföldön élő emberekkel meghajlás után, ezáltal mindkettőjük szokását betartja.

Az alacsonyabb státuszú személy meghajol a magasabb státuszú személy előtt, de a legvezetőbb személy lesz az, aki kezdeményezi a kézfogást.

Aki kezdeményezi a meghajlást az mondja először azt hogy, örülök, hogy találkoztunk.

Várj arra, hogy bemutassanak egy társas összejövetelnél, te ne kezdeményezz magadtól.

Amikor elhagysz egy társas összejövetelt, a viszontlátásrát követően egyenként hajolj meg mindazoknak akik éppen a társáságban benne voltak.

Ajándékozási etikett:

Az ajándékok a kapcsolat állapotát fejezik ki.

Mindig viszonozni kell az ajándékokat (Szóval ha te kapsz ajándékot, neked is kell adnod)

Tapintatlan drága ajándékot adni olyannak, akiről tudod, hogy nem engedheti meg magának a drága ajándék viszonzását.

Ha meghívtak egy koreai házba, virágot, jó minőségű csokoládét, vagy gyümölcsöt illik vinni.

Az ajándékokat illik szépen becsomagolni.

Az ajándékodat vagy piros és sárga színekbe csomagold, mert azok a király színei, vagy sárga és rózsaszínbe mert az a boldogságot jelenti

Ne csomagolj fekete, fehér, vagy zöld papírba.

Üdvözlőkártyára ne írj pirossal.

Amikor átadsz egy ajándékot, azt két kézzel tedd.

Az ajándékot illik egyből megnézni, sőt tiszteletlenség, ha nem teszed.

Érkezési/távozási etikett:

Ha meghívnak egy dél-koreai házba:

A vendégeknek kötelező együtt találkozniuk egy közösen kijelölt helyszínen.

30 percet késni nem illetlenség.

Soha ne lépj be a házba cipővel!

A házigazdák egyénileg üdvözlik mindegyik vendéget.

A házigazda a vendégek jelenlétében italt önt. A háziasszony soha nem önt italokat.

A házigazdák elkísérik a vendégeket a kapuig/ajtóig, mert szerintük illetlenség bent búcsút inteni a vendégeknek. Mondj köszönetet nekik, és jegyezd meg, ha esetleg újra meghívnának.

A koreai gasztronómia:

Sokszínűnek és általában véve egészségesnek mondható. Hatással volt rá a kínai és a japán konyha, de számos étele rendkívül különböző ezektől, elkészítési módját, alapanyagait és ízesítését tekintve is. Jellegzetes ételei közé sorolják a fermentált kimcshit, a húsételek közül a pulgogit és a kalbit, a pibimbapot, a japán makiszusival rokon kimbapot. Az italok közül ismert égetett szesz a szodzsu. A koreai gasztronómia három legfontosabb ételízesítője a szójaszósz (kandzsang), a kocshudzsang (csilipaprikakrém) és a töndzsang (szójababkrém). Gyakran használják a fokhagymát és a gyömbért is. A koreai konyhában számos olyan étel szerepel, ami a nyugati ízvilágtól és felhasznált alapnyagoktól nagyon eltérő, ilyenek például a különféle namulok, amelyeknek egy részét nyugaton gyomnövénynek vagy dísznövénynek tartott növényekből készítik, mint például a varjúháj vagy éppen a páfrány.

A koreai ételeket általában egyszerre tálalják, nem fogásonként, mint a nyugati kultúrákban. Az asztalra mindig kerül rizs, amely kiegészítője a kuk (leves), a ccsige (raguféleség) és különféle kísérő ételek (pancshan). Külön terítési szokások vonatkoznak az olyan étkezésre, ahol a fő étel a koreai tészta vagy a csuk (kása), illetve ha alkoholos italokat szolgálnak fel.

A koreai kultúrában az étkezésnek, az ételeknek rendkívül fontos szerepe van, úgy tartják, „az evés maga a mennyország” (먹는 것이 하늘이다, mongnun kosi hanurida), és a koreaiak gyógyító erőt is tulajdonítanak az ételeknek.

Szeszes italok (pia):

A koreai alkoholos italok többféle eljárással készülnek, többségük erjesztett, de találhatóak égetett szeszek is. A leginkább használt alapanyag a rizs, de használnak árpát, kölest, búzát is. Léteznek gyümölcsborok is, azonban más népek hagyományaival ellentétben itt általában nem a gyümölcsből erjesztik a bort, hanem a rizsbort ízesítik gyümölcsök, gyökerek (például ginzeng, gyömbér), gyógynövények vagy virágok hozzáadásával. Régen gyakoriak voltak a gyógyhatásúnak tulajdonított borok is. A legismertebb égetett szesz a szodzsu, amelynek alkoholtartalma 20% körül mozog, míg a rizsboroké általában 6–8%. A sör csak a 20. században került be a koreai italkultúrába. Az alkoholos italokhoz kapcsolódó szokásrendszerek Koreában nagyon fontos részei a társadalmi érintkezésnek, teljes etikettrendszer épült ki hozzá. Az alkoholos italok mellé számos, kifejezetten ivás közbeni elfogyasztásra szánt ételt kínálnak, melyek összefoglaló neve andzsu. Dél-Korea a világ egyik legnagyobb alkoholpiaca, 2011-ben a 11. helyet foglalta el.

• szodzsu:
• Jinro, a világ legtöbbet eladott szeszesitala
• szomek, sör és szodzsu keveréke
• pekszedzsu: a „százéves alkohol”, 13% alkoholtartalommal, gyógynövényekkel és gyökerekkel ízesítve
• jakcsu: gőzön főtt rizsből Aspergillus oryzae-kultúrával erjesztett, szűrt ital
• popcsu: hagyományos cshongzsu Kjongdzsu városából
• tukjondzsu: azáleával ízesített, a kulturális örökség részének nyilvánították
• makkolli: szűretlen jakcsu
• inszamdzsu: gyógyhatásúnak mondott erjesztett szeszes ital ginzenggel
• munbedzsu: búza, köles és tarka cirok párlata
• pokpundzsa csu : fekete málnából készülő gyümölcsbor

K-pop:

A K-pop vagy koreai popzene többek között elektronikus, hiphop, pop, rock és R&B alapokon nyugszik és különálló zenei műfajként tartják számon.

A koreai popzene alapjai az 1920-as évek trot műfajára vezethetőek vissza, ezeket a dalokat a japán enkadalok befolyásolták. A második világháborút követően elkezdett megnőni az amerikai kultúra befolyása Koreában, ami a populáris zenére is kihatott. Az 1970-es évek hippi-kultúráját, valamint az 1980-as évekbeli balladák korszakát 1992-ben éles fordulópont követte, ekkor jelent meg a Seo Taiji & Boys nevű együttes, akik új alapokra helyezték a koreai popzenét.

A saját szokásrendszerével, különleges módon strukturált rajongótáborával és egyedi gyakornoki rendszerével külön szubkultúrát alkotó K-popot az idolegyüttesek dominálják, mint a BTS, a Big Bang, a Beast, a Super Junior, a SHINee, a 2NE1, a Wonder Girls vagy a Girls Generation, de számos sikeres szólóművész is létezik, mint például PSY, Rain, BoA, Se7en, Jay Park, I Hjori, vagy IU. A K-pop-ipart a kiadóként is funkcionáló ügynökségek irányítják, melyek közül piaci részesedés tekintetében a három legnagyobb az S.M. Entertainment, a YG Entertainment és a JYP Entertainment. A K-pop hatással van az ázsiai divatra, több előadó is divatikonnak számít.

A K-pop Ázsiában a legnépszerűbb, különösen Japánban, de a koreai hullám keretén belül, főképp az internetes megosztási lehetőségeknek és a cégek marketing-stratégiáinak köszönhetően a K-pop-előadók a világ többi részén is népes rajongótáborral bírnak. Európai és amerikai dalszerzők illetve producerek is felfigyeltek a koreai popzenére és írnak dalokat K-pop-előadóknak.

“A K-pop leggyakoribb kritikája, hogy az előadókat „futószalagon gyártják”, a dalok többsége egynyári sláger, a dalszövegek felszínesek és az egész iparág túlzottan profitorientált.”

Írta: RaRa